A könyv születése

Magyarországon, a budapesti Operaházban működött a világ első, mai értelemben vett korszerű színpadgépezete, a forradalmian új Asphaleia-rendszer, valamennyi jelenlegi színpadi berendezés kiindulópontja, őse.

A könyv szerzőit már régóta foglalkoztatta a világon egyedülálló Asphaleia színpadgépezet megmentésének gondolata. Borsa Miklós 42 évet műszaki igazgatóként töltött el az Operaházban jól ismerte a színpad öregedő, de működő gépezetét.

1980-82 között Szabó-Jilek Iván diasorozatot készített az Operaház hatalmas színpadi alsógépezetéről és annak elbontásáról.

A szerzők több kísérletet tettek a briliáns mérnöki szerkezet megőrzésére. Működő modellre, számítógépes animációra gondoltak, de az Asphaleia színpadgépezet kibontásakor nem sikerült megoldást találni a megöregedett színpadi gépezet megmentésére.

Végül ennek a könyvnek a megírása maradt, összegyűjtve minden fellelhető információt erről a csodálatos műszaki színpadgépezetről, legalább így őrizve az Asphaleia színpadgépezet emlékét.

A színpadtechnika fejlődése teszi érthetővé az Asphaleia születésének körülményeit. A jelentősebb történelmi és technikatörténeti események kronológiáját és azok összefüggéseit időtáblák mutatják.

A könyv írását elkezdő szerző 2018-ban váratlanul elhunyt. A befejezés, az alapkoncepció kiteljesítése szakmai barátjára maradt. Ezért a könyv nemcsak a korszakváltó Asphaleia gondolatnak, hanem Borsa Miklós kiváló színházi szakembernek is méltó emléket állít.

A szerzőkről

Borsa Miklós (1937 – 2018)

okl. építészmérnök, színházi mérnők, szakíró a Magyar Állami Operaház műszaki igazgatója, örökös tagja, Tolnay Pál Életműdíjas

Gyermekkorában zongorázni tanul, középiskolában kezd el versenyszerűen öttusázni. Egyetemi évei alatt Varga Mátyás Kossuth díjas díszlettervezőnél inaskodva ismeri meg a színpadok világát. 26 évesen, műszaki vezetőként kerül a Magyar Állami Operaházba. Zenei műveltsége, irodalmi és képzőművészeti tudása és műszaki ismeretei, nyelvtudása tették lehetővé, hogy az Opera művészeti és gazdasági vezetése egyenrangú partnerként fogadta őt el.
A budapesti Operaházban főmérnökként, műszaki igazgatóként 42 évig, nyugállományba vonulásáig dolgozott, valamennyi műszaki, színpadi munkát és a díszlet- és jelmezkészítő műtermeket irányította. Az Operaház összes külföldi opera és balett vendégjátékának helyszíni adaptálását végezte a világ több mint 130 operaházában. Díszlettervezéssel is foglalkozik.
Kidolgozza az Erkel Színház bővítésének koncepcióját, majd az Opera Üzemházának tervezését és építését irányítja. A Magyar Állami Operaház újjáépítésének előkészítésekor a tervezőkkel és az Operaház művészeti vezetésével, aprólékos munkával dolgozta ki a színpad gépészeti rendszerét. Felügyeli a kivitelezési munkákat, a rekonstrukció az Operaház 100 éves évfordulójára befejeződik.
56 évesen sorra a nyeri az öregfiúk MESTEREK öttusa versenyeket itthon és külföldön. Világbajnoki aranyérmet szerez egyéniben és csapatversenyeken számos sportsikert ér el.
Kitűnő íráskészsége számos cikk, könyv megírását eredményezte, remek előadó, oktató volt, tudását örömmel adta át a fiataloknak.
Könyvei:
   Az ismeretlen Operaház 1984 (Tolnay Pál közreműködésével)
   Három transzcendens etűd 1994
   Egyharmad Opera 2008
   A Dalszínháztól az Operaházig 2014

Szabó-Jilek Iván (1939 – 2022)

okl. gépészmérnök, színházi konzulens, színháztechnikai tervező
a SZÍNPAD – Előadóművészetek technikája c. szakfolyóirat alapító főszerkesztője, a Proscaenium Emlékgyűrű birtokosa

A Budapesti Műszaki Egyetemen Tolnay Pál Színháztechnika c. fakultatív tantárgyat hallgatva kötelezte el magát a színpadok világával. A KÖZTI Színháztechnikai Szakosztályán 17 évig technológiai tervezőként és konzulensként dolgozott. Mintegy 19 színházi rekonstrukció és 35 művelődési központ technológiai szaktervezője volt. A szakterület műszaki fejlesztése érdekében a KOMBER Színháztechnikai Szakosztály vezetőjeként szakkönyvtárat és információs központot létesített. Ekkor fényképezte a gyűjtemény számára az Operaház Asphaleia színpadgépezetét, majd az Opera rekonstrukciója során annak kibontását. A Színházak Központi Műtermei igazgatójaként új, korszerű díszletgyártó bázist hozott létre.
Produkciós igazgatóként a Szerencsejáték ZRt. tévés játékműsorainak létrehozása volt a feladata. A számsorsolásokhoz és a műsorokhoz épített a Fortuna tévéstúdió komplexum tervezését irányította.
A színháztechnika hazai fejlesztése érdekében a MTESz-OPAKFI Színháztechnikai Szakosztályának alapítója, 36 éven keresztül titkára, lapjának, a Színháztechnikai Fórum főszerkesztője volt. Részt vett a szakma nemzetközi szervezetének (OISTAT) 1968-as alapításában, a Publikáció- és Információcsere Bizottságának 13 éven keresztül elnöke, ekkor készült Theatre Words többnyelvű színháztechnikai szótár. A Magyar SzínházTechnikai Szövetség alapító tagja, éveken át ügyvezető titkára. A Szövetség SZÍNPAD c. szaklapjának alapítója és felelős szerkesztője.
A Mérnök Továbbképző Intézetben, illetve a Magyar Képzőművészeti Egyetem Látványtervező Tanszékén színházépítészetről, színpadvilágításról rendszeresen tartott előadásokat.
Nyugdíjba vonulása óta ismét színháztechnikai tervezőként, szakértőként dolgozik.

Olvasson bele

Tudta, hogy az Asphaleia görögül biztonságot jelent?

A 19. sz. végén világszerte dúló tragikus színháztüzek miatt született meg az Asphaleia színházreform Bécsben. Az Asphaleia Társaság tűzbiztos, acélszerkezetű, vízhidraulikával mozgásba hozott színpadi gépezetet tervezett. Ez a zseniális terv a világon először 1884-ben Budapesten, Ybl akkor épülő Operaháza színpadán – 10 hónap alatt – valósult meg. A bravúrt a magyar ipar hajtotta végre.

A színpadi látványban új korszakot teremtő Asphaleia szerkezet véget vetett a kulisszák 400 éves uralmának, és megteremtette a mai színpadrendszerek alapjait. A kulisszás színpadok csodálatos illúzióit felváltotta a térbeli díszletezés, amely az elektromos színpadvilágítással a modern színjátszás új művészi lehetőségeit nyitotta meg. A mai színpadgépezetek mind az Asphaleia rendszer továbbfejlesztései.

A kulisszás színpadok bemutatása érthetővé teszi a színpadgépezet korszakalkotó jelentőségét. Végigkíséri történetét, ismerteti az egyedülálló vízhidraulikus színpadgépészet szellemes műszaki megoldásait. Az Asphaleia szabadalmaztatott színpadrendszerét a világ több színházába is beépítették.

A budapesti Operaház színpadán majdnem száz évig működött az Asphaleia színpadgépezet. Hogyan fejlesztették tovább a modernkori utódok az opera színpadgépezetét? Mi készül az 2017-ben kezdődött operaházi nagyrekonstrukció során?

TŰZBEN SZÜLETETT - RÉSZLETEK Tűzben született - Book Art

1. fejezet

2. fejezet

3. fejezet

4. fejezet

5. fejezet

6. fejezet

7. fejezet

8. fejezet

9. fejezet

10. fejezet

11. fejezet

Epilógus

Megrendelés

Megrendelési és szállítási információk

A könyv ára: 7500 Ft. + 5%áfa =7850 Ft

Több kötet rendelése esetén a szállítási költség a súlytól függően emelkedik, ennek összegét a megrendelés visszaigazolása tartalmazza.

Csomagolás és koordináció: Robox Kft.
Cím: 2013 Pomáz, 054/776 HRSZ
Telefon: +36 20-420-4105
Fax: 06-26-525-985
E-mail: konyvklub@robox.hu

Kiadó: Szabó-Jilek Kft.
Cím: 1126 Budapest XII. Németvölgyi út 35.
E-mail: rendeles@tuzbenszuletett.hu
Személyes átvétel a kiadó irodájában előre egyeztetett időpontban.

A megrendelés leadását követően az Ön által megadott e-mail címre egyedi árajánlatot küldünk,
amely tartalmazza az árat és a szállítási költségeket.

Magánszemély:

Intézmény:

Név / Cégnév

Telefonszám

E-mail cím

Cím

Mennyiség

Személyes átvétel (díjmentes):

Postai utánvét (1450 Ft.):

Megjegyzés